Oculus Rift evolúciója: mi a különbség a DK1, DK2 és CV1 változatok között?

Oculus Rift evolúciója: mi a különbség a DK1, DK2 és CV1 változatok között?

Az Oculus Rift története 2012-ben kezdődött, amikor az eredeti fejlesztője gyűjteni kezdett a gyártására a Kickstarteren. Össze is gyűlt 2,5 millió dollár. Végül a Facebook Inc. felvásárolta a fejlesztő céget 2014. márciusában.

Jónéhány fejlesztői változat jelent meg az évek során, míg eljutottunk a végleges kereskedelmi a változatig, a CV1-ig, amely 2016. áprilisa óta vásárolható meg. Hozzá kell tennünk, hogy Magyarországon hivatalosan még mindig nem elérhető, csak külföldi forrásokból beszerzett példányok tűnnek fel kereskedelmi forgalomban nagyon drágán.

Az első nagyobb mérföldkő az Oculus Rift életében a DK1, az első fejlesztői változat megjelenése volt 2013. márciusában. Mivel ez volt a legfejlettebb ilyen eszköz akkoriban, hatalmas csodának számított. Ma már nem állná meg a helyét a VR piacán. A 7 colos kijelző szemenként 640*800-as felbontást tudott 110 fokos látásszöggel, 60 Hz-es frissítési frekvenciával. A lencséket egyesével lehetett cserélgetni, hogy mindenkinek megfelelő legyen. A VR headset nehéz volt. Egy vezérlőegység doboz segítségével lehetett a számítógéppel összekötve használni. A fejkövetés terén még csak a fej fel-le, jobbra-balra mozgásának érzékelésére volt képes, előre-hátra fejmozgásra még nem. A kis felbontással látható nagyméretű pixelek jártak, vagyis elég szúnyoghálós volt még a kép. A fejlesztők ezt sötét hangulatú játékokkal fedték el. A nagy játékfejlesztők potenciált láttak az Oculusban és sorra kezdtek el VR támogatást fejleszteni a játékaikba.

A második mérföldkő 2014. júliusában érkezett a DK2 fejlesztői verzióval. Ezt megelőzte néhány korábbi prototípus, ezeknek a továbbfejlesztett változata került végül forgalomba. Egy Samsung Galaxy Note 3 kijelzőjét kapta, amely csak 5,7 colos volt a korábbi 7 col-hoz képest, ezt nagyobb, 960*1080-as felbontással ellensúlyozta szemenként, vagyis összességében full HD-s felbontást kaptunk egy Amoled kijelzőn 100 fokos látásszöggel. A frissítési frekvencia már 75 Hz volt. Már a teljes fejkövetést tudta, tehát a közeledést és távolodást is.

  1. áprilisában került forgalomba az Oculus Rift végleges kereskedelmi változata, a CV1. A DK2 után ez hatalmas előrelépés volt, amelyben a minél jobb VR élményt térhatású hangzással kívánják elérni a kijelző adta lehetőségeken túl. Az 5,7 colos, 110 fokos látásszögű kijelzőn szemenként 1080*1200-as felbontást kapunk 90 Hz-es frissítési frekvenciával. A pixelek már szinte láthatatlanok. Az eddigi egy lencse helyett kettő került bele, amelyek szöge külön állítható. A headsetbe beleépítették a fejhallgatót, így egyetlen mozdulattal minden egység a fejre tehető. Maga a headset sokkal könnyebb és kényelmesebb viselet lett, mint elődei. A vezérlést teljes egészében a számítógép és az Oculus Home szoftver vették át, ennek következtében megnőtt a hardverigény. A headset nem csekély ára mellé a megfelelő hardver, egy nagyon erős gamer pc beszerzése is jelentősen növeli a VR élmény költségeit. A hardverigényt pár hónapja valamelyest csökkentették a szoftver optimalizálásával.

Az Oculus Rift CV1 bár a VR szemüvegek piacán valószínűleg az egyik legerősebb és a legjobb VR élményt nyújtja, komoly problémákat okozott a játékok fejlesztőinek. A DK1-re fejlesztett játékok nem kompatibilisek a CV1-el, mivel egy régebbi verziójú SDK-n íródtak. A DK2-s játékok egy része már futhat CV1-en, mivel ezek már egy most is támogatott, bár elavult SDK verzión készültek. A CV1 egy új runtime verziót is igényel, amellyel csak nagyon kevés régebben íródott vagy eredetileg nem VR játék tud együttműködni. A CV1 térhatású hangélményét is szükséges belefejleszteni a régebbi játékokba. A sok változtatás következtében a nagy játékfejlesztők elfordultak az Oculus Rifttől és más VR eszközökre fejlesztik inkább játékaikat vagy annyira csalódtak a VR-ban, hogy teljesen fel is adták ez irányú törekvéseiket.

Így az olyan közkedvelt, régi játékok, mint a Half Life2 és társai, amelyek még a Steamen keresztül játszhatók voltak Oculus DK2-n, az Oculus CV1-en már nem.

Létezik egy Vorpx nevezetű alkalmazás, amelynek segítségével rengeteg régebben VR támogatással rendelkező nagynevű játék újra életre hívható a CV1-en (például Fallout 3, 4; GTA V; Skyrim; Counter Strike -GO), de sajnos a megoldás nem tökéletes. Sok esetben a kontrollert sem támogatja a játék, csak billentyűzetről irányítható, ami a headsettel a szemünk előtt elég nehéz. A lekerekített szélű kijelző azt eredményezi, hogy a játék bizonyos elemei, általában térképek, eszköztárak, energiaszintek nem láthatóak, ezáltal lehetetlenné téve a játékmenetet.

Ha virtuális valóságban szeretnél játszani, ne a régi kedvenc játékaid újrajátszása lebegjen a szemed előtt, hanem a már tényleg VR-ra fejlesztett játékokra koncentrálj, mint az Arizona Sunshine vagy a Serious Sam VR, hiszen ezek olyan VR élménnyel és ezáltal olyan játékmentettel ajándékoznak meg, amit egyik régi kedvenc játékod sem fog. A legjobbak elérhetők nálunk, a Holoszobánál is.