virtuális valóság egészségre gyakorolt hatása

A virtuális valóság egészségre gyakorolt káros hatásai

Ahogy a virtuális valóság berobbant a köztudatba, a technológiai fejlődés ellenzői és azok, akiknek nem kedvezett a virtuális valóság ilyetén térnyerése, rögtön azt kezdték emlegetni, hogy tudjuk-e, milyen hatással vannak a VR headsetek és maga a virtuális világ az egészségre?

Mivel a virtuális valóság mai formája még csak nagyon rövid történettel bír, nincsenek kutatási eredmények a hosszútávú hatásokról. Csak a rövid távú megfigyelések állnak rendelkezésre.

Ahogy már sokszor említettük, a VR headsetek és a virtuális valóságban kalandozásnak egy kellemetlen velejárója a felhasználók mintegy harmadánál a „tengeribetegség” tüneteinek jelentkezése. Az agyunk ellentétes információkat kap arról, hogy mit is csinálunk jelenleg, a szemünk azt mondja helyváltoztató mozgást végzünk, de a testünk többi része egyhelyben állásról küld információt. Ettől az agyunk összezavarodik és kinél erősebb, kinél gyengébb émelygéssel, fejfájással, szédüléssel járó tüneteket produkál már akár rövid idő alatt is. Aki rosszul van mozgó járművön való olvasás közben, annak jók az esélyei arra, hogy a VR sem lesz számára jó terep. Szerencsére a tengeribetegség nem okoz tartós károsodásokat, nem valószínű, hogy hosszútávon károsan befolyásolná az egészségünket. És hosszútávon képes is a szervezet alkalmazkodni a helyzet kezeléséhez, amelynek következtében egyre gyengébbé válhatnak a tűnetek, vagy teljesen meg is szűnhetnek.

Mint mindennek, ami jó, az életben, meg van az a káros tulajdonsága, hogy a rabjává válunk és függők leszünk. Talán a legreálisabbnak tűnő káros hatása ez lehet a virtuális valóságnak. Ahogy a szerencsejáték, az internet is függőséget okozhat arra fogékonyabb embereknél, a számítógépes játékok és a virtuális valóság is szenvedéllyé válhat, átvéve az irányítást az egész élete fölött. Azoknak, akiknek problémájuk van az életben a társas érintkezéssel vagy valamilyen trauma elől próbálnak elmenekülni, a virtuális világ könnyen járhat azzal a veszéllyel, hogy ott kényelmesebben érezve magát, nem is akar vagy tud majd máshol létezni.

Ki ne emlékezne gyerekkorából a szülői intelemre, hogy „Ne nézd olyan közelről a tévét, mert elromlik a szemed.” A VR headseteknél közelebb lenni egy képernyőhöz már nem is nagyon lehet. A szemünk a valós térben, ha távoli tárgyra nézünk, akkor a távolra fókuszál, ha közelire, akkor közelre. Ha egy kijelzőt nézünk megszűnik a szemünk számára a ez a közel-távol fókuszálás, folyamatosan ugyanarra a távolságra kell néznünk. VR esetében közvetlenül a szemünk előtti lencséket nézzük. Egyes kutatók szerint, bár semmi bizonyíték nincs rá, rövid távon ez az egy távolságra fókuszálás fejfájáshoz, szemfáradáshoz vezet, hosszútávon látáskárosodást is okozhat, más kutatók viszont azt mondják, a szemünk nagyfokú alkalmazkodó képességgel rendelkezik és képes ezt is megszokni károsodás nélkül. A fókuszálás mellett a kontrasztok és a fények hatásával is számolni kell. Vannak kutatók, akik szerint a 3D-s sztereoszkópikus képek, amelyek a térlátás illúzióját keltik károsabbak a szemre, mint ezeknek a 2D-s változataik.

A kutatók azt mondják, hogy a szemünk öregedésével egyre kevésbé tud alkalmazkodni és nem tudja megszokni a térhatást látványát keltő 3D-s képek feldolgozását. Ez akár be is bizonyosodhat, hiszen az tudott, hogy a kor előrehaladtával egyre kevésbé tud a szervezetünk és az agyunk alkalmazkodni az új körülményekhez. Hogy ezt elkerüljük, nem árt időben megismerkedni a virtuális valósággal, hogy még képesek legyünk a szemünk károsodása nélkül az életünk részévé tenni a technológiát.

Ahogy minden másra, a virtuális valóságra is igaz, a megfelelő mértékkel alkalmazása segít abban, hogy az ismert és ismeretlen káros hatások minél kevésbé jelentsenek problémát a számunkra.